Visceralis terápia

Visceralis terápia

Szerveket körülvevő kötőszövetes környezet elváltozásait kezeli, valamint az ezekből fakadó kisugárzó, a test más területein jelentkező fájdalmakat.

Szerveink összes sejtjét kötőszövet köti össze, majd a szerveket burkolja be, amik egymáshoz ismét fasciálisan kapcsolódnak valamint a mellkashoz, medencéhez, csigolyákhoz…A zsigeri kötőszövet segíti a szerv munkáját, vérellátását, helyén tartja a gravitációval és mozdulatokkal szemben, mégis engedi annak működéséhez szükséges mozgásokat.

Minden szervünknek kell egy bizonyos mozgástér, ami a munkájához elengedhetetlen. Gondoljunk csak a beleinkre: ahhoz, hogy jól megtudja emészteni a táplálékot, ahhoz fordulnia, csavarodnia, előre-hátra, le-fel kell mozognia kell.

Májunk például naponta úgy nyolcszáz métert tesz meg. Ahogy ki-, és belélegzünk a máj is a hasüregben le-fel, előre és hátra csavarodik. Amikor egy szervnek a mozgási lehetőség nincs biztosítva, testünk úgy próbálja ezt kompenzálni, hogy a szervek mozgáshiányát átvezeti mozgatószervrendszerre, például a karra. Agyunk azért teszi ezt, mert a rossz májműködésbe belehalhatunk, viszont karunk fájdalmába nem, és az agy legfontosabb feladata, hogy életben tartson minket.Szervi szinten is érzékelhetjük ezeket a kötőszövetes elváltozásokat, jelentkezhet akár refluxként, epebántalmakként, puffadásként…Ilyenkor a szerv funkcionális elváltozásáról beszélünk, vagyis nem sejtszintű a probléma, hanem a fasciális feszülések miatt nem tudja kellőképpen ellátni munkáját. Az ilyen jellegű elváltozásokat sokszor vizsgálatokkal nem lehet kimutatni. Sejtszintű elváltozásnál, mint pl. Crohn betegségnél javíthat az állapoton, azáltal, hogy a folyamatos gyulladások okozta összetapadásokat feloldja, így könnyebb lesz az emésztés, kevésbé puffadunk, kevesebb lesz fájdalmunk, de maga a betegség kezelése orvosi feladat. Van amikor nem javasolt a visceral terápia , mint rosszindulatú elvátozásoknál, akut gyulladásoknál-fertőzéseknél, terhességnél, májcirózisnál, szívelégtelenségnél.

Kezelés alkalmával leginkább a hasfalon és a törzsön alkalmazunk finom, toló-húzó mozdulatokat. Közben érzékeljük a kezünk alatti kötőszövet oldódását, és követjük annak irányát. A módszer kellemes, nem jár fájdalommal. 

Tudni érdemes, hogy előtte pár óráig ne együnk, ne teli gyomorral érkezzünk a rendelőbe. Aznap, és a rákövetkező nap igyunk legalább egy liter vízzel többet mint szoktun, hiszen a kezeléssel mobilizáva van a sejtközötti folyadék, s vele együtt a méreganyagok, annak kiürülését segíteni kell.